Zárt tágulási tartály méretezése és kiválasztása fűtési rendszerünkhöz

A tágulási tartály méretezése kapcsán azzal kell kezdenünk, hogy fűtési rendszereknél alapvetően kétféle tágulási tartályt használhatunk:

  • nyitott tágulási tartályt
  • zárt tágulási tartályt.

Nyitott tágulási tartályok

A mai korszerű rendszereknél a nyitott rendszert már nem használjuk.

Létjogosultsága a nyitott tágulási tartályoknak a vegyestüzelésű vagy más néven szilárd tüzelésű rendszereknél volt. Korábban szabvány írta elő a kötelező használatot ezen rendszerek esetén, de manapság megfelelő alternatívaként zárt tágulási tartály is alkalmazható, persze számos egyéb biztonsági szerelvény mellett (biztonsági szelep, biztonsági hűtőkör, termikus elfolyószelep, stb.)

A régebbi rendszereknél a nagyobb víztérfogat, nagyobb csőátmérők miatt kevéssé volt problémás egy esetleges áramszünet, ami szivattyú leállást okozott, mivel a nagyobb átmérők miatt a rendszerek gond nélkül gravitációsan is tudtak működni, illetve a nyílt rendszer miatt a táguló víztérfogat is könnyen utat talált magának. Emiatt sokszor kellett utántölteni a rendszert és a folyamatos vízpótlás miatt sok oldott oxigén jutott a rendszerekbe (nem beszélve persze a nyitott tágulási tartály folyamatosan levegővel érintkező szabad vízfelületéről és az itt végbe menő párolgásról és vízveszteségről) amely csökkentette a rendszerben lévő, acél és vas termékek élettartamát (radiátorok, acélcsövek korróziója).

Zárt tágulási tartályok

Zárt rendszernél ezen problémák elkerülhetőek, mivel a vízben lévő oldott oxigén tartalom egyszer telítődik és mivel nem kerül új friss oldott oxigén a rendszerbe, így korróziós problémák sem keletkeznek (itt jegyezném meg, hogy a fűtési hálózatban a víz pont ezért sárgás, rozsdabarna, mert a vízben oldott formában jelen van a vasoxid, de a fűtési hálózatnak ez a természetes színe, ahol találhatóak radiátorok, acélcsövek, acél termékek).

Persze zárt rendszerek esetén alapfeltétel az oxigén diffúzió mentes csőszerelés, mert csak így nem kerül a csővezeték falán keresztül oxigén a rendszerbe.

Zárt tágulási tartály méretezése

De akkor nézzük pontosan, hogyan kell fűtési zárt tágulási tartályt választani fűtési rendszerünkhöz. Ezt legegyszerűbben egy példán keresztül lehet bemutatni.

Rendszertérfogat meghatározása (Va)

Első lépésként szükségünk van a rendszerünkben található víz térfogatára. Ebben az esetben mindent figyelembe kell venni, a radiátorokat, a csöveket, a padlófűtési rendszert, a kazánt és minden egyéb szerelvényt. A csövekben található víz mennyiége a hosszból és csőátmérőből kiszámolható. Radiátoroknál a gyártó meghatározza ezeket az adatokat és rendelkezésre bocsátja. A kazánok gépkönyvében pedig minden adat szerepel. Esetünkben, hogy egyszerű legyen a példa legyen Va=200 liter.

Előfeszítési nyomás meghatározása (P0)

Az előfeszítési nyomás a rendszerben uralkodó statikus nyomással határozható meg, és függ a tartály helye és a rendszer legmagasabb pontja közti függőleges távolságtól. Hideg állapotában a rendszer legmagasabb pontján is szükséges 0,3 bar túlnyomást biztosítani, megelőzendő a gázkiválást. tehát így az előfeszítési nyomás:

P0=Pst+0,3 bar (statikus nyomás, méterenként 0,1 bar + 0,3 bar)

Jelen esetben beszéljünk egy 2 szintes családi házról, így a magasságkülönbség legyen 6 m, tehát:

P0=0,6 bar+0,3 bar= 0,9 bar

Amennyiben a magasság különbség nagyon nagy a tartály és a magaspont között, az később befolyásolja a tartály térfogatát is, így érdemes a tartály helyét ebben az esetben módosítani és egy magasabb pontra helyezni.

Kezdeti nyomás meghatározása (Pa)

Ez a nyomás a tartály vízoldalán beállítandó kezdeti nyomás:

Pa=P0+0,3 bar

Példánkban:

Pa=0,9 bar+0,3 bar= 1,2 bar

Tágulás mértékének meghatározása (Ve)

Itt szükségünk van egy kiegészítő táblázatra ami a víztérfogat növekedését mutatja százalékosan a hőmérséklet változás függvényében:

Hőmérséklet változás (°C) 40 50 60 70 80 90 100
Tágulás mértéke (e) (%) 0,80 1,20 1,70 2,20 2,90 3,60 4,30

Ezt a táblázatot úgy kell értelmezni, hogy az előremenő és a visszatérő hőmérséklet átlagára fűtjük a rendszert. Jelen példában vegyünk egy radiátoros fűtést 75/65°C-os hőlépcsővel ebben az esetben a tágulás mértéke 70°C-ra 2,2 %.

Ve=Va*e (rendszertérfogat (liter) x tágulás (%))

Példánkban:

Ve= 200 liter * (2,2/100): 4,4 liter

Tartalék térfogat (Vv) és a megengedett maximális nyomás (Pe)

A tartalék térfogat a rendszer térfogatának 0,5%-a, de minimum 3 liter, míg a megengedett maximális nyomás a biztonsági lefúvató szelep nyomását nem érheti el, általában 0,5 bar-al kevesebb.

Példánkban:

Vv=Va*0,5% = 200 liter * 0,005= 1 liter (így esetünkben 3 literrel számolunk)

Pe=3 bar – 0,5 bar= 2,5 bar (alap családi házas fűtési rendszerekben általában 2,5-3 bar szokott lenni a biztonsági szelep lefúvási értéke)

Tágulási tartály gáztérfogata (Df együttható)

Ezen érték egy egyszerű képlettel számolható:

Df=(Pe+1)/(Pe-P0)

Példánkban:

Df=(Pe+1)/(Pe-P0)= (2,5+1)/(2,5-0,9)=2,1875

Tágulási tartály szükséges térfogata

Végül pedig az alapadatok alapján meghatározható a tágulási tartály térfogata:

Vn= (Ve+Vv) * Df

Példánkban:

Vn=(4,4+3)*2,1875= 16,1875 liter Tehát a tágulási tartályunknak minimum 16,1875 liternek kell lennie, hogy a megadott peremfeltételek teljesüljenek és a rendszer rendben üzemeljen. Így a választott tágulási tartály egy Reflex NG 18-as zárt tágulási tartály.

Zárt tágulási tartály méretezése és kiválasztása
Zárt tágulási tartály méretezése és kiválasztása

Áruházainkban kollégáink állnak szíves segítségükre a tágulási tartályokkal kapcsolatos kérdésekben is.

Telephelyeinken mind fűtésre, hűtésre és ivóvíz hálózatokhoz alkalmazható tágulási tartályok rendelkezésükre állnak, széles méretválasztékban. Keressen bennünket bizalommal!

Kérdése van?

Hívjon minket bizalommal az alábbi számon!